Tér közepén, mesterséges dombon, szabadon álló, megközelítőleg téglalap alaprajzú, összetett tömegű épület, a különböző épületrészek fölött különböző gerincmagasságú manzárdtető-idomokkal. Vakolatsávos, illetve vakolatkváderes homlokzatait pilaszterek és gazdag nyíláskeretelések tagolják, színpadi maszkokat, hangszereket ábrázoló domborművek, Kecskemét címere, Katona József és Kisfaludy Károly szobrai díszítik. É-i homlokzatán timpanonos középrizalit. Baldachinos előtetővel ellátott főbejáratának félköríves záródású középső elemét atlaszokkal díszített pillérek fogják közre. A pilléreken törtívű szemöldökpárkány, a szemöldökmezőben dombormű. A bejárat mögött nyújtott előcsarnok, falain három vörös mészkő emléktábla, belső oldalán a nézőtéri folyosóra vezető lengőajtók, lekerekített végein a páholyszintre vezető, átlós irányú, egykarú lépcsősorok, mellettük az erkélyre vezető, kétkarú lépcsők. A belső falfelületeken gazdag, aranyozott stukkók, csillár, falikarok, nyílászárók. Kecskemét város közgyűlése 1892-ben határozta el színház építését, amivel a királyi pár megkoronázásának kívántak emléket állítani. Épült 1895-1896 között (építészek: Ferdinand Fellner és Hermann Helmer. Mesterek: díszítő plasztika, szobrok: Heinrich Hausbeitner, Bécs; stukkók: Bock, Bécs).
Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készítette.
Homlokzatait több szintet átfogó, függőleges falsávok és a köztes faltükrök vízszintes vakolatsávjai tagolják, gazdag nyíláskeretek, címerek, figurális szoborelemek díszítik. Az északra néző főhomlokzat ívesen előreugró, timpanonnal koronázott középrizalitját impozáns főbejárat töri át, a hátsó homlokzaton színpadi bejáró. Az oldalhomlozatokon 3-3 mellékbejárat nyílik. A hátsó rész fölé emelkedő zsinórpadlás és a háromszintes nézőtér bonyolította belső térrendszer a homlokzatok döntően egyemeletes képét mozgalmassá teszi.
A mai színházépület történetéhez szorosan hozzátartozik elődeinek története. Az első színielőadás 1796-ban volt a Cserepes vendéglőben, ahol Kelemen László társulata lépett fel. Négy évvel később, 1800. június 1-je és augusztus 14-e közt ismét Kecskeméten játszottak Kelemen László társulata. 1812-ben egy ismeretlen társulat adta elő Katona József első darabját, a Farsangi tréfa című vígjátékot. Az 1810-es években is fontos játszóhelye a vándortársulatoknak Kecskemét.
Katona József már 1826 augusztusában tervekkel állt elő, amelyek alapján a mai Arany János utca sarkán állott volna a színház. Azonban ekkor és 1829-ben is elvetették a Theatrum Szála ügyét. 1833 tavaszán a Korona vendégfogadó udvarán épült ideiglenesnek szánt épület, amely később nyári színházként működött. 1868. december 26-án nyílt meg a Nádor vendéglővel egy telken a mostani színházépülettel szemben a Batthyány utca sarkán a Kovács-féle színház. Az avató előadáson Katona József Bánk bán című darabját adták elő. 1873. június 8-án Kovács László halála után özvegyétől 6 évre bérbe veszi az épületet a színügyi bizottság. Kisebb felújítás után még ugyanennek az évnek az őszén megnyílik a színház, melynek igazgatója Krecsányi Ignác. 1883. június 23-án 2000 fős nyári színház is nyílt a mai vasútállomás közelében, azonban ez nem volt hosszú életű. 1886 augusztusában Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Kiskunhalas, Cegléd és Szolnok közös színikerületet alapítanak. A színházat 1888 tavaszán kénytelenek bezárni, mivel súlyos tűzvédelmi hiányosságokat találnak. Miután a színpadot és a nézőteret kőfallal elválasztották, a páholyokat eltávolították, kiszélesítették a kijáratokat és tűzfalakat húztak a padláson, 1889. október 26-án ismét megnyílhatott az épület.
A színügyi bizottság a várossal egyetértésben azonban úgy látta, hogy javítgatások helyett Kecskemétnek egy új színházra lenne szüksége. Így amikor a mai Helvécia területét telepítés és a homoki szőlőkultúra fejlesztése céljából eladták egy konzorciumnak, a vételárból 200.000 koronát lekötöttek a színházépítés költségeinek fedezésére. Megkeresték Pécs és Szeged városát, tanácsot kérve a színház megfelelő elhelyezésére. 1894. szeptember 2-án közzétették a pályázatot, miután hosszasabb huzavona után megállapodtak a színház helyszínében. Eredetileg az épületet nemcsak színháznak, hanem vigadónak is szánták. A végleges pályázat azonban december 15-ei határidővel már csak a színház épületére szólt. A pályázatot Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészeti irodája nyerte el. 1895. október 12-én délután 4 órakor tartották az épület bokrétaünnepét. A színház megnyitó ünnepsége három napig tartott 1896. október 14 és 16. között. Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, melyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái.
A színház felújítására 1986-87-ben az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján került sor.
Katona József Színház épülete
Műemléki védelem alatt álló épület, Kecskemét és a megye meghatározó építészeti emléke.