Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Anyaga: fa és vályog
Építtette: Csányi Lajos
Épült: 1860. augusztus 18-án
Építette: Fábián János
Stílusa: népi

Félegyházán a város határában 1850 körül még 62 szélmalomról szól a feljegyzés. A szélmalmok a XIX. században élték fénykorukat. A gőzmalom megjelenésével a szélmalom felett eljárt az idő. Az 1900-as években már nem épültek újabb szél által működtetett malmok. A régi malmok közül néhány tulajdonos örökségül hagyta fiára a malmát. Ilyen volt Pajkos- Szabó József, akinek malma a Kismindszenti út mellett állt, melyet Fábián János épített fel.

A malomnak az évtizedek során szántalan tulajdonosa volt. Legtöbbjüket az rémíthette meg, „hogy mikor aztán nagy viharok jöttek, tetemes kár esett az építmény nagyméretű hajtószerkezetében”. A Pajkos- Szabó-féle malom négyvitorlás. A malom lisztelő padján Jézus faragott monogramjában gyönyörködhetünk. Gazdag levéldísz között a következő felirat olvasható:

„Ezen szel malmot építette
Csányi Lajos az mindszenti
Út melléki Lakosok Könnyebb
Segere 1860-ikban augusztus 18.”


A szélmalom Pajkos- Szabó István tulajdona volt 1941-ig. Ekkor a Magyar Történeti Múzeum megvásárolta 1000 forintért. Az 1950-es évekig még működött a malom, igen nehéz és rossz körülmények között. Állaga egyre romlott. 1950-ben Mezősi Károly javaslatot terjesztett a Nemzeti Múzeum elé, hogy a szélmalmot mentsék meg és telepítsék be Félegyházára.

A szélmalmot 1961. augusztus 10-én hozták be a Kiskun Múzeum udvarába. Szétbontották a falazatát, szétszedték az őrlőjáratot, a hajtószerkezetet és minden faanyagot tartósítószerrel kezeltek, mielőtt ismét összerakták. A mentési és áttelepítési munkákban nagy szerepe volt Varga László építészmérnöknek és Lükő Gábor (1909-2001) múzeumigazgatónak.

Az ácsmunkákat a szélmalomjavítók nagy öregje, Mogyoró Sándor végezte. A munkákat nagy szakértelemmel segítette és irányította a volt tulajdonos Pajkos- Szabó István. A munkát 1962-ben fejezték be. 1975-ben, 1984-ben és 2003-ban felújították. A malom köré értékes egyházművészeti tárgyakat helyeztek el: útmenti kereszteket, haranglábakat.

Pajkos-Szabó István-féle Szélmalom

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 9. Kiskun Múzeum udvara
596 sz. műemlék
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Urbán Miklósné 2005. Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek, egyéb építmények Kiskunfélegyházán. Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza.
http://www.e-epites.hu/1134
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Műemléki védettség alatt áll. Az egyetlen megmaradt alulhajtós szélmalom a Dél-Alföldön, Magyarországon.

 

Kapcsolódó értékek

Lakitelek
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Soltszentimre
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsborsód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Izsák
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár