




Számos tehetséges bácsbokodi mesterember közül kiemelkedik Wittner Frigyes (1886-1949) szobafestő- és mázolómester, aki a XX. század elején Wittner Márton szobafestőmesterrel családi vállalkozásban számos lakóépület, több intézmény, a katymári Horthy-kastély, a kunbajai, garai és nemesnádudvari templom díszítő festését vállalta el.
Wittner Frigyes az édesapjánál tanulta ki a mesterség csínját-bínját. A tanoncéveket követően egy pesti mecénásnak hála, Olaszországban két éven keresztül csiszolta a tudását, elsajátította a freskókészítés rejtelmeit. 1910-ben önállósította magát, elsősorban templomfestéssel foglalkozott. 1923-ban Wittner Mártonnal együtt az ipartestület alapítói között találkozunk vele. 1924-ben Wittner Frigyest választották meg az ipartestület második elnökévé; egészen 1927-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az ő elnöksége alatt készült el a testületi zászló és került megszervezésre az ipartestületi könyvtár. Az ipartestület mellett községi képviselőként tevékenyen részt vett a község életében is.
A nagy gazdasági világválság rányomta a bélyegét a magyar építőiparra, így hatással volt a Wittner család életére is. Miután Kuczka Mihály fővállalkozó nem tudta kifizetni az alvállalkozóként dolgozó családot, Wittner Frigyes értékesítette a házát, hogy ki tudja fizetni a segédmunkásait. A család lehetetlen helyzetbe került, melyből csak egy kiutat láttak. Frigyes és Márton 1933-ban Argentínába vándorolt, hogy előkészítsék az utat a két család kiköltözéséhez. Két év elteltével Márton hazatért az itthon maradt két családért, de érkezését követően nem sokkal súlyosan megbetegedett, és többé nem tudta elhagyni a falut. Márton két leánya és Frigyes három leánya kivándorolt Wittner Frigyes után.
Bácsbokod hajdan volt gazdagságának, a falu aranykorának ékes bizonyítékai az einfuhrok (száraz bejárók) oldalfalait és mennyezetét, illetve a tisztaszobák mennyezetét díszítő festmények. Számos polgári és paraszt-polgári ház őrzi a 80-100 évvel ezelőtt készült freskókat. A legrégebbi falfestmények Wittner Frigyes tehetségét dicsérik, jellemzően vallási témájú realista ábrázolások, míg a Wittner család emigrálásával keletkezett űrt Czimmermann Ádám naiv festészete töltötte be.
Bácsbokodi polgári és paraszt-polgári házbelsők freskói
2. Bácsbokod, Dózsa György utca 77. 589 hrsz.
3. Bácsbokod, Dózsa György utca 75. 588 hrsz.
4. Bácsbokod, Tóth Kálmán utca 83. 38 hrsz.
5. Bácsbokod, Kossuth Lajos utca 62. 680/1 hrsz.
6. Bácsbokod, Petőfi Sándor utca 7. 1182 hrsz.
Kiemelten fontos a gazdag polgári és paraszt-polgári építészet ékkövének számító freskók ismerté és megismerté tétele, hiszen az építészeten belül talán ezek vannak a leginkább kitéve a pusztulás veszélyének. Az időjárás kedvezőtlen hatásain túl minden mechanikai sérülés, legyen az bármilyen csekély, helyrehozhatatlan károkat okozhat a népi építész ezen utolsó megmaradt emlékeiben.
A jelenkor gazdasági válsága kizárja, hogy a freskók tulajdonosai szakemberek bevonásával megvédhessék és az utókor számára megőrizzék ezen kincseket. A település és a megye közös érdeke, hogy a Bácsbokod aranykorát hirdető és a 20. század elején élt mesterek tehetségét dicsérő alkotásokat az eljövendő nemzedékek is megismerhessék.