Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Számos tehetséges bácsbokodi mesterember közül kiemelkedik Wittner Frigyes (1886-1949) szobafestő- és mázolómester, aki a XX. század elején Wittner Márton szobafestőmesterrel családi vállalkozásban számos lakóépület, több intézmény, a katymári Horthy-kastély, a kunbajai, garai és nemesnádudvari templom díszítő festését vállalta el.

Wittner Frigyes az édesapjánál tanulta ki a mesterség csínját-bínját. A tanoncéveket követően egy pesti mecénásnak hála, Olaszországban két éven keresztül csiszolta a tudását, elsajátította a freskókészítés rejtelmeit. 1910-ben önállósította magát, elsősorban templomfestéssel foglalkozott. 1923-ban Wittner Mártonnal együtt az ipartestület alapítói között találkozunk vele. 1924-ben Wittner Frigyest választották meg az ipartestület második elnökévé; egészen 1927-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az ő elnöksége alatt készült el a testületi zászló és került megszervezésre az ipartestületi könyvtár. Az ipartestület mellett községi képviselőként tevékenyen részt vett a község életében is.

A nagy gazdasági világválság rányomta a bélyegét a magyar építőiparra, így hatással volt a Wittner család életére is. Miután Kuczka Mihály fővállalkozó nem tudta kifizetni az alvállalkozóként dolgozó családot, Wittner Frigyes értékesítette a házát, hogy ki tudja fizetni a segédmunkásait. A család lehetetlen helyzetbe került, melyből csak egy kiutat láttak. Frigyes és Márton 1933-ban Argentínába vándorolt, hogy előkészítsék az utat a két család kiköltözéséhez. Két év elteltével Márton hazatért az itthon maradt két családért, de érkezését követően nem sokkal súlyosan megbetegedett, és többé nem tudta elhagyni a falut. Márton két leánya és Frigyes három leánya kivándorolt Wittner Frigyes után.

Bácsbokod hajdan volt gazdagságának, a falu aranykorának ékes bizonyítékai az einfuhrok (száraz bejárók) oldalfalait és mennyezetét, illetve a tisztaszobák mennyezetét díszítő festmények. Számos polgári és paraszt-polgári ház őrzi a 80-100 évvel ezelőtt készült freskókat. A legrégebbi falfestmények Wittner Frigyes tehetségét dicsérik, jellemzően vallási témájú realista ábrázolások, míg a Wittner család emigrálásával keletkezett űrt Czimmermann Ádám naiv festészete töltötte be.

Bácsbokodi polgári és paraszt-polgári házbelsők freskói

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
1. Bácsbokod, Kossuth Lajos utca 14. 717 hrsz.
2. Bácsbokod, Dózsa György utca 77. 589 hrsz.
3. Bácsbokod, Dózsa György utca 75. 588 hrsz.
4. Bácsbokod, Tóth Kálmán utca 83. 38 hrsz.
5. Bácsbokod, Kossuth Lajos utca 62. 680/1 hrsz.
6. Bácsbokod, Petőfi Sándor utca 7. 1182 hrsz.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
-
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Kiemelten fontos a gazdag polgári és paraszt-polgári építészet ékkövének számító freskók ismerté és megismerté tétele, hiszen az építészeten belül talán ezek vannak a leginkább kitéve a pusztulás veszélyének. Az időjárás kedvezőtlen hatásain túl minden mechanikai sérülés, legyen az bármilyen csekély, helyrehozhatatlan károkat okozhat a népi építész ezen utolsó megmaradt emlékeiben.
A jelenkor gazdasági válsága kizárja, hogy a freskók tulajdonosai szakemberek bevonásával megvédhessék és az utókor számára megőrizzék ezen kincseket. A település és a megye közös érdeke, hogy a Bácsbokod aranykorát hirdető és a 20. század elején élt mesterek tehetségét dicsérő alkotásokat az eljövendő nemzedékek is megismerhessék.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szank
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tiszaalpár
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár