

Az ötvös-restaurátor mester az 1980-as években betegsége miatt költözött Budapestről Mélykútra. A szülőházban kialakított kis műhelyben folytatta a restaurálást, ahol olyan művek helyreállítása történt, mint az Esterházy-kincseket képező szarvserleg, a fedeles köves serleg, az ékköves kupa, a vöröstói úrmutató, valamint a Ligeti Miklós által megformázott Csongor és Tünde szobra, ami a második világháború végén sérült meg. Nevét a nagyközönség akkor ismerte meg, amikor 1977-ben közreműködött a magyar koronázási jelvények azonosításában, majd Amerikából való hazahozatalukban.
A szülőházából kialakított emlékhely élményt nyújt mindazok számára, akik szeretnék megismerni a Kossuth-díjas ötvös-restaurátor munkásságát. Az 1885-1887-ben épült mélykúti épületben kaptak helyet Szvetnik Joachim hagyatéki tárgyai, gyermek- és fiatalkori munkái,
valamint érintetlenül áll a restaurátorműhelye is. Minden az alkotót, az „ötvösművészt”, de legfőképp a kivételes embert idézi. A könyvtárban helyezték el a hagyaték legtöbb elemét. Itt található Szvetnik Joachim életét és munkásságát bemutató mintegy 2600 fénykép fotóalbumokba rendezve. A könyvtárban az eddig fellelt írásos dokumentációk (levelek, jegyzőkönyvek, személyes dokumentumok, újságcikkek, stb.), valamint a mester munkáját megörökítő magnó- és videofelvételek találhatók.
A Szvetnik-hagyatékhoz két sírhely is tartozik. A kálvária temetőben Szvetnik Joachim és édesanyja sírja, a pesti úti temetőben Szvetnik Joachim édesapja sírja, amelyek fokozott megóvást igényelnek. A mester hagyatéka és az emlékház szervesen összefügg, nem választható szét, de külön kell kezelni, mivel a hagyaték egy részét a könyvtár őrzi, illetve külön értéket képvisel.
Szvetnik Joachim hagyatékai
Szilágyi András: Szvetnik Joachim; In: Ars Vecorativa Iparművészet – Az Iparművészeti Múzeum Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum évkönyve, Budapest, 1991.
www.szvetnikjoachim.com
Ismereteink szerint az egyetlen olyan magyar múzeum, amely ötvösművésznek és személyes tárgyainak állít emléket.