Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Magyarország területén tipikus jelenség volt, hogy a XVI-XVII. században történt török támadások során a környék teljesen elnéptelenedett. Ahhoz, hogy a földet művelni tudják, tisztes megélhetést biztosítson a tulajdonosnak és az ott élőknek egyaránt, lakosságot kellett teremteni. Erre gyors megoldásnak bizonyult, ha letelepedési és adókedvezmények ígéretével családokat „csábítottak” az adott területre. Kiskőrösre a Wattay János és István hívtak a Felvidékről szlovákul beszélő családokat, akikkel 1718-ban letelepedési szerződést kötöttek. Kiskőrös történetében ettől az időponttól kezdve meghatározó szerep jutott a szlovák nyelvnek, kultúrának. Identitásuk legjellemzőbb elemei, a nyelvük, vallásuk, viseletük részben még ma is megvan Kiskőrösön. A város lakosságának zöme evangélikus, ezt magukkal hozták őseink, a nyelvet már csak az idősebb korosztály beszéli, a viseletet pedig kizárólag az asszonyokon lehet még elvétve látni. A korábbi életmódjukat, szokásaikat, kultúrájukat hagyományőrző csoportok tartják életben. A város legnagyobb tömeget mozgató rendezvénye is erre a hagyományra épült.

A Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok jeles alkalom a szlovák szokások, táncok, dalok felelevenítésére, és kiváló lehetőség arra, hogy a más településeken élő szlovák hagyományőrzőkkel is találkozzanak. A rendezvényt nem véletlenül kapcsolták össze a szüreti vigadalommal, hiszen az év mezőgazdasági eredményeit ekkor már lehet látni és ünnepelni. A rendezvény évről évre bővült, egyre több városlakó és érdeklődő vett részt rajta. Ma már igazi fesztivál jellege van, és a szervezők figyelnek arra, hogy lehetőleg minden korosztálynak és minden igénynek megfelelő legyen a programválaszték. Ezen a városi ünnepen részt vesznek a települések testvérvárosai is, bekapcsolódnak a kulturális programokba, gyakran szervezik meg az érintett partnervárosok fiataljainak vetélkedőjét is. A rendezvény időtartama és a programok tartalma miatt népszerű kikapcsolódási, szórakozási és sokszor művelődési forma.

2017-ben már 25. alkalommal szervezte meg a város. A „fesztivál” 3 napja alatt több ezer vendég és helyi lakos fordul meg a város főterén, figyelemmel kísérheti, és részese is lehet az év legszínesebb programjának.

Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskőrös város központja
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Kőrösi Hírek havi lapban és a város honlapján minden évben a nevezetes napon megtalálható szeptember első hétvégéjén.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Ezen a településen nagy számban élnek szlovákok/tótok, fontos a kultúrájuk megőrzése és ápolása. Kiemelkedő hagyományőrző csoport működik a városban, nekik ez találkozási és bemutatkozási lehetőség más települések hagyományőrzőivel. Ezen kívül városi közösségformáló szerepe is van, hiszen szinte mindenkit kicsalogat a főtérre valamelyik program.

 

Kapcsolódó értékek

Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lakitelek
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár