Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Kerekegyházán az Aratófesztivál 14 éve kerül megrendezésre minden év aug. 19-én Ádám Kálmánné helyi hagyományőrző és Boldizsár András helyi vállalkozó kezdeményezéseként. A hagyomány szerint az aratás befejezésének végét zenés-táncos felvonulással, táncmulatsággal, evés-ivással, aratókoszorúk készítésével ünnepelték. Az aratókoszorúkat a hagyomány szerint az aratás végén az utolsó kévékből készítették.

Kerekegyházán hasonlóképpen zajlik az ünnep: a település utcáin felvonulnak az aratókoszorúkkal és nemzeti színű szalagokkal feldíszített mezőgazdasági gépek, fogatok és hintók. Az aratókoszorúk- és díszek mai életben való megjelenítése az arató fesztiválon történik. Ezeket a kalászból font díszeket Ádám Kálmánné készíti a rendezvény születése óta. A menetet nótázó kaszások és marokszedő asszonyok kísérik. A felvonulás végén átadják az aratókoszorúkat, jelentést tesznek az aratásról és az ez évi termésről a város vezetőjének (régen az uraság vagy gazdatiszt), majd az Újkenyér megáldása és megszentelése következik. A fesztiválon kenyérdagasztás, gépi cséplés, darálás, kukoricamorzsolás, nyomtatás bemutatókkal jelenítik meg az aratáshoz kötődő régi népszokásokat. A résztvevők közös vacsorával, mulatsággal zárják a napot.

Arató Fesztivál

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kerekegyháza
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A gabona betakarításának kezdetét és a végét is megünnepelték elődeink. A legtöbb hagyomány a betakarítás végéhez kötődik. A kerekegyházi Arató Fesztivál a gabona betakarításához kapcsolódó néphagyományokat, aratási szokásokat eleveníti fel és mutatja be a nagyközönség számára pl. cséplés, nyomtatás, aratókoszorúk, aratódíszek, kenyérdagasztás, kezdetleges és mai aratási eszközök, újkenyér megszentelése, megáldása. A 14 éve elindított népi hagyományra épülő rendezvény vidéki örökségünk része, népi értéket hordoz, népi kultúránkat mutatja be. Célja, hogy a jövő nemzedéke ismerje meg múltunkat, tovább gondozza, ápolja népszokásainkat.

Egy 19. századi leírás szerint az Alföldön az aratóünnep így zajlott: "Erre megindul a nagy sereg tarkázva párosan, ének s néha zeneszóval a mezőföldről, bemennek a faluba az uraság házához vagy gazdatisztje lakához, ott átnyújtják a kalászkoszorút, s jót kívánnak. Erre kezdődik a vacsora, ivás, táncz, mely néha estétől reggelig tart. Ha a gabona jól fizetett, jó dolga van az aratóknak, ha nem, akkor még koszorút sem kötnek."

 

Kapcsolódó értékek

Izsák
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Mélykút
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár