Lezsák Sándor 1969 óta él és dolgozik Lakiteleken.
1949. október 30-án született Kispesten. Nős, felesége Sütő Gabriella, a lakiteleki Népfőiskola igazgatója. Három felnőtt gyermeke van: Levente (1973), Gabriella (1974), Anna (1977). Szülei: Lezsák Lajos, Magyar Ilona.
1968-ban a budapesti Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. 1969–1974-ig képesítés nélküli tanító volt Lakiteleken, a szikrai tanyasi iskolában. 1974-től általános iskolai tanár Lakiteleken. 1975-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar–történelem szakon szerzett diplomát. 1969–1985 között a helyi Művelődési Ház népművelője, amatőr színjátszó csoport vezetője.
1979-ben Illyés Gyula, Csoóri Sándor és Bíró Zoltán támogatásával a Fiatal Írók Lakiteleki Találkozójának egyik szervezője, 1984-től a Magyar Írók Szövetségének tagja.
Az Antológia-est megtartása miatt elbocsátották a lakiteleki művelődési házból. Ettől az évtől a Bethlen Gábor Alapítvány vidéki titkára, 2009 óta a kuratórium elnöke.
1987. szeptember 27-én háza kertjében tartották az ellenzéki lakiteleki találkozót. 1988. szeptember 3-án megalakult az MDF. 1988-tól az MDF elnökségi tagja, alelnöke. 1996–1999 a párt országos elnöke, 1999–2004 alelnök, 2004 novemberében kizárták az MDF-ből. 2006-tól a Nemzeti Fórum elnöke.
1991-től a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola alapítója, a kuratórium elnöke. 2004 márciusától a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke.
1994–1998-ig megyei listán, 1998–2012-ig a tiszakécskei választókerület parlamenti képviselője. 1998–2002 az oktatási és tudományos bizottság elnöke, 2002–2006 a kulturális és sajtóbizottság alelnöke, 2003-ban kezdeményezője és társelnöke az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló parlamenti bizottságnak. 2006 óta a Fidesz frakció tagja, az Országgyűlés alelnöke. 2012 áprilisától Bács-Kiskun megye 4. számú választókerületének elnöke.
A 2014. évi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP jelöltjeként a Bács-Kiskun megye 4. számú választókerületében (Kiskunfélegyháza) újra egyéni mandátumot szerzett. Az Országgyűlés alakuló ülésén, 2014. május 6-án ismét alelnökké választották.
Művei:
Verskötetek: Békebeli Éjszaka (1983), Fekete felhő, teafű (1988), 2015-ben jelent meg összegyűjtött verseinek kötete Társai elmentek Megváltót nézni címmel.
Dráma: Nyolcvan vödör levegő (1988)
Rockopera-versek: Szörényi Levente – Atilla, Isten kardja (1993)
Politikai írások: Iskola a politikában (2007) Himnusz kívülről, belülről (2012, Spangel Péter interjúkötete)
Díjak: Kilencek Irodalmi Díja (1982), A clevelandi József Attila Társaság irodalmi díja (1984), a floridai Helikon Nemzetközi Kulturális Társaság díja (1990), Pilinszky János-díj (1993), Bethlen Gábor-díj (2003), Lakitelekért Emlékérem (1996.) Bács-Kiskun Megyéért Díj (2008), Teleki Pál Emlékérem (2009), Polgári Magyarországért Díj (2009), Polgárőr Érdemrend (2012), Pesti Srác-díj (2012), Szent Adalbert-díj (2013)
Lezsák Sándor közéleti és irodalmi tevékenysége
Harmatos Áronné (szerk.): Értékmentő Emlékezet. Lakiteleki értéktár. Lakiteleki Faluszépítő Egyesület. Lakitelek, 2015. 99-101.
Iskola a politikában, avagy mit nem tudott Herder úr?; politikai írások, parlamenti felszólalások; 1987-2007. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2007.
Lezsák Sándor közéleti és irodalmi munkássága példaként szolgál a Kárpát-medencei magyarság számára. Közösségteremtő képessége 1969-es Lakitelekre érkezése óta töretlen. Közéleti és irodalmi tevékenysége méltó arra, hogy a lakiteleki települési értéktár mellett a Bács-Kiskun Megyei Értéktár része is legyen.