




Szikra a kapcsolódó Tőserdővel és Holt-Tiszával átmeneti jellegű terület, a Duna és a Tisza felszínformáló munkájának találkozási pontja. A szeles ártéri felszínt a Tisza formálta, ám attól nyugatra és keletre (a Tiszazugban is) szélfútta, dunai eredetű futóhomok buckasorok halmozódtak fel.
Szikra első védetté nyilvánítását 1955-ben javasoltak, s a Kiskunsági Nemzeti Park megalapításakor, 1975-ben lett nemzeti parki törzsterület. Változatos geomorfológiai tájként a Tisza mente egyetlen nemzetközi jelentőségű területe.
Gazdag fajösszetételű puha – és keményfa ligeterdők váltakoznak itt égerláp erdőkkel, szinte járhatatlan mocsarakkal, virágoktól illatos rétekkel, zsombékok övezte kisebb-nagyobb tavakkal, a Tisza egykori morotváival. Kiemelkedő értéke Szikra-puszta magyar csenkeszes (Festucetum vaginatae) nyílt homoki gyepének maradvány társulása, melyet egy kis kései szegfűs (Dianthus serotinus), árvalányhajas (Stipa sp.), kakukkfüves (Thymus sp.) rét őriz az üdülőterület védett részeként. Az egykori homokpuszta mai ökoszisztémájának jelentős tagja a kései szegfű. Hazánkban védett. Az európai állomány zöme a Duna–Tisza köze meszes talajú buckavonulatain és középhegységeink mészkősziklagyepein található. Nemzetközileg is veszélyeztetett fajként tartják nyilván. Szikrai élőhelyén 250-300 példány él szálanként vagy telepekbe rendeződve.
Növénytársulásai térszint szerinti eloszlása:
(VT = védett természetes, TT = természet közeli állapotban élő társulások)
Szikrai Holt-Tisza: Tündérrózsa hínár (Nympheaeetum albo-luteae) VT helyenként tömeges. Rence-békalencse hínár (Lemno utricularietum) TT ritka foltokban. Kolokános (Hydrochari stratiotetum) TT ritka foltokban
Tavak: Békaliliom hínár (Hottonietum palustris) VT évenként tömeges lehet. Nádas (Scirpo-Phragmitetum) VT szegélyként tömeges. Harmatkásás (Glycerium maximae) VT ritka foltokban.
Égerláp erdő: Kőrises égerláp (Fraxino pannonicae-Alnetum) RT reliktum növényzet. Zsombéksás (Caricetum elatea) VT szegély és aljnövényzet.
Puhafa erdők: Fűz-nyár ligeterdő (Salicetum albae-fragilis) TT részben telepített.
Keményfa erdő: Tölgy-szil-kőris ligeterdő (Fraxino pannonicae-Ulmetum) TT
Tőserdő, valamint a szikrai Holt-Tisza természeti értékei
Harmatos Áronné (szerk.): Értékmentő Emlékezet. Lakiteleki értéktár. Lakiteleki Faluszépítő Egyesület. Lakitelek, 2015. 69-70.
Lisztes János: Szikra és az Alpári rét. Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét, 2004.
Tőserdő, valamint a szikrai Holt-Tisza hazánkban egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, megőrizte a tiszai folyamszabályozás előtti jellegét. Növényeit és állatállományát a Kiskunsági Nemzeti Park is védi. Bács-Kiskun megyében az egyetlen terület, ahol a kiskunsági homokvidék és a tiszai felszín élesen találkozik.