Baja egyedülálló fõtere, melyet az itt és a környéken élõk a 20. század második felében történt névváltoztatás és az abból adódó megszokás miatt csak Béke térnek hívnak. Sokan a velencei Szent Márk térhez hasonlítják, hiszen a három oldaláról zárt tér egyik oldala szabad vízfelületre tekint. A Szentháromság tér sajátossága, hogy lóhereformát kialakítva keresztezik az utak. Egyedi bazaltkocka burkolata túlélte a szocializmus túlzott erõszakos modernizációját is. Három oldalán beépített teret északról az Eötvös utca sarkán a Fischer ház, délrõl a közkedvelt Bácskai Kultúrpalota és a Duna Wellness Hotel, keletrõl pedig a megyei értéktárba is felvett Bajai Városháza határolja. A negyedik, nyugati oldala csodálatos kilátást nyújt a Sugovica folyóra, a szemközti Petõfi-szigetre és az õket körülövezõ természeti idillre. A tér névadója a közepén álló Szentháromság szobor, amit a 18. században a pestis járványoktól való megszabadulás emlékére emeltek. A teret többször átnevezték, elõször Piac tér, 1903 elõtt Fõ tér, 1903-tól Szent István tér, 1946-1990 Béke tér, majd 1990 óta Szentháromság térnek keresztelték.

Történet:
A Szentháromság tér a 18. század elsõ felében a török kor után lett a város fõtere, mert a kalocsai érsek, gróf Patachich Gábor ide építette a kastélyát, amit késõbb gróf Grassalkovich Antal fejezett be, ezért is nevezzük a mai Városházát Grassalkovich- kastélynak. Ekkor a városháza még a déli oldalon helyezkedett el, vele szembe kereskedõk boltjai és egy vendégfogadó, a Fehér hajó állt. Az akkor még négy oldalon beépített tér nyugati oldali lakóházait a 18. század közepén a város földesura lebontatta, innentõl kezdve három oldalról lett zárt a tér. 1840-ben Baja városa csaknem teljesen tûzvész áldozatává vált, melynek következményeként számos épület leégett kivéve az akkori városházát. A tûzvész után a Pilaszánovits család vásárolta meg az északi oldalon több bolt és lakóház maradványait és a helyükre felépítették kastélyukat, ma a Fischer-háznak nevezett épületet. 1858-ban szabad város lett Baja és 1862-ben megvásárolta a város a bajai uradalmat. Egy évvel késõbb költözött át a Városháza a mai épületébe. A régi, déli oldalon elhelyezkedõ városházát elbontották, és a teret megnövelték. Ezután építették fel a mai Duna Wellness Hotel épületét és a mellette levõ két lakóházat.

A tér kezdetben piacként funkcionált, de a nagyobb városi rendezvények (pl. katonai felvonulások és szemlék) színtere is volt. 1898-ban a közösség tiszta vízzel való ellátásáért itt a Városháza elõtt fúrták az elsõ ártézi kutat. A két világháború között a mai Bácskai Kultúrpalota épülete elõtt benzinkút is állt. 1950 után a tér busz pályaudvarként is szolgált. 1956 október 25-én körülbelül 8000 fõ tüntetõ gyûlt össze a téren, azzal a céllal, hogy eltávolítsák a vörös csillagot és ledöntsék a Sztálin szobrot. A tüntetés sikeres volt, a szobrot a Sugovicába dobták.

A tér Sugovica felõli része 19. század közepétõl a város séta tere, korzója is egyben.

A tér közepén áll a Szentháromság szobor. Baja egyik legrégibb, 18. századi késõ barokk stílusú szoborcsoportja. A várost sújtó nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években állították. A szobrot 1881-ben felújította Hunyady Antal. 2000-ben ismét felújították. A négy evangélista (Máté, Márk, Lukács, János) felett Mária szobra áll, az oszloppillér tetején a Szentháromságot megjelenítõ alkotás látható. Lépcsõs alépítményén kétszeres talapzat, visszalépcsõzõdõ lábazattal és osztó, záró párkánnyal. Az alsó rész nyolcszögletes, négy sarkán hasábokkal bõvítve, a hasábokon az evangélisták szobrai. A felsõ rész szintén nyolcszögletû a szobrok közötti oldalakon bemélyedõ tükrökkel. A szobor eredetileg az egykori Grassalkovich palota elõtt állt, míg az akkori uraság 1793-ban át nem helyeztette a mai helyére. A szobor el volt kerítve kordonnal, a kommunista idõkben is virágágyással, melyet a tér burkolatának felújítása után már nem helyeztek vissza.

A tér sarkában a sétáló utca felõl a Rotary Club Baja felállította a Szentháromság tér makettjét 2014-ben.