A Kecel történetét és néprajzát feldolgozó könyvben olvasható: „A sokfelõl jött keceliek XVIII. századi termelvényeirõl és földmûvelõ tevékenységérõl viszonylag jól tájékoztatnak a dézsmajegyzékek” E szerint Kecelen ez idõ tájt szedett dézsmafajták között szerepel a „méhdézsma” /135-236 old./ Régen a vadméhek gyûjtését „rabolták” az emberek, késõbb kialakult a kasos méhészet, majd a kaptáros.

A méhészet ma is virágzik a településen, bár az országos átlaghoz képest kevesebb méhész van (8-10 õstermelõ), sokan hobbiból méhészkednek a családi szükségletek kielégítésére.

Bóna Zoltán és családja méhészete Kecelen van. „Mi egy családi méhészet vagyunk, akiknél kizárólag termelõi, igazi magyar mézet talál” - vallják magukról.

Bóna Zoltán keceli születésû /1962/, felesége, Bába Mária kalocsai /1965/, 4 gyermekük van, 2 leány és 2 fiú. 1989-tõl mezõgazdasággal foglalkoznak. Kezdetben szõlõvel, késõbb méhészettel, végül ez lett a fõ tevékenység. A méhészet „központja” a Vörös mocsár területén lévõ tanyán van, ott folyik az anyanevelés, az ott megmaradt méhcsaládokkal nem vándorolnak. Ez a méz vegyes virágméz, ami Nemzeti Park védjegyes, a legutóbbi Országos Mézversenyen 2. helyezést ért el.

Elismeréseik kezdete a Nemzeti Park Védjegy elnyerése. „A Nemzeti Park Termék Védjegy rendszert a Vidékfejlesztési Minisztérium hozta létre. Összesen tíz nemzeti park a tulajdonosa. A védjegyet kizárólag természetvédelmi oltalom alatt álló területeken mûködõ helyi vállalkozásoknak, gazdálkodóknak, gazdálkodó szervezeteknek adhatják. A védjegy pályázatra jellegzetes helyi, kerti és erdei gyümölcs alapanyagokból készült, feldolgozott termékek (lekvár, szörp, ivólé, aszalvány), bio, illetve biodinamikus minõsítésû gazdálkodásból származó borok és szõlõbõl elõállított egyéb termékek, feldolgozott kecske- és juhtej termékek, feldolgozott gyógy- és fûszernövények, valamint méhészeti termékek élõállítói és a fûzfavesszõbõl készült, tájegységre jellemzõ, zsûrizett népmûvészeti termékek készítõi pályázhatnak.” A méhállomány nagyobbik részével vándorolnak, de 2015-ben helyben maradtak, és az itt pergetett akácmézükkel nyerték el a 2015. év Országos Mézversenyén akácméz kategóriában Az év méze elismerést. Ezzel a mézzel õk képviselik Magyarországot Törökországban az APIMONDIA mézversenyen a 2017. évben.

A méhészet mellett elõször hobbi szinten, ma már „komolyabban” foglalkoznak különleges, tradicionális mézes lekvárok, szörpök készítésével. E területen elért eredmény például, hogy OMÉK élelmiszerdíjas lett faeper lekvárjuk. Nemzeti Parki Termék Védjegyes termékeik alapanyagai a Vörös mocsár területérõl kerülnek begyûjtésre.

A családi vállalkozásban munkamegosztás van, a méhészet Bóna Zoltáné, felesége, Mari feladata a méhészetben a besegítés, a lekvár- és szörpkészítés. A munkában tevékenyen részt vesznek gyermekeik is.

Eredmények:
- 2013
Mézes eperlekvárjuk és - szörpjük elnyerte a Kiskunsági Nemzeti Park Termék védjegyet.
Az Országos Mézversenyen akácméz kategóriában országos bronzminõsítésben részesültek.
- 2014
Mézzel készült galagonya lekvárjuk, vadkörte lekvárjuk, valamint vadalma lekvárjuk Kiskunsági Nemzeti Park Termék védjegyet kapott.
Vadmenta és bodza mézes szörpjük, valamint vegyes virágmézük is Nemzeti Park Termék védjegyes lett. Repce és galagonya mézük bronzérmet nyert.
- 2015
OMÉK díjat kapott mézes faeper lekvárjuk.
A Nemzetközi Lekvár, Gyümölcslé, Szörp, Gyümölcsbor és egyéb Gyümölcskészítmények versenyén aranyérmes lett mézes faeper termékük, bronzérmes vadmenta szörpjük.
Az Országos Mézversenyen az õ akácmézük lett Az év méze, mely termékük akácméz kategóriában megosztott I. helyezést ért el, Kiskunsági Nemzeti Park Termék védjegyes vegyes virágmézük II. helyezést kapott.
- 2016
Mézes kökényszörpjük is Nemzeti Park Termék védjegyes lett.
2013 évtõl rendszeresen megjelennek a fesztiválokon.