Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A világ első köztéri Petőfi szobrát Kiskőrös város lakossága állíttatta 1862-ben. A szobor létrehozásának ötlete azt követően merült föl, hogy a településen szolgáló Sárkány János evangélikus lelkész, Petőfi volt iskolatársa közzétette a Jókai szerkesztette Vasárnapi Újság hasábjain a keresztelési anyakönyv adatait. Ezzel megindult Kiskőrösön a tudatos emlékápolás. A lakosság legfontosabb tette a szülőház megjelölése és a világ első Petőfi ­szobrának megrendelése volt. A szobrot a pesti Gerenday-cég műhelyében készítették 1861-ben, de az avatást jobbnak látták egy évvel későbbre tenni. Az országra szóló ünnepség helyett szolid méretű, ám annál hazafiasabb rendezvény keretében leplezték le az alkotást.

Mindezt a Vasárnapi Újságban megjelent beszámolóból tudjuk, amit Sárkány János - Kiskőrös rendszeres tudósítója - küldött a lapnak. A szobrot eredetileg a település legimpozánsabb helyén, az evangélikus iskola előtt állították fel. A romló állagú homokkő dacolt ugyan az időjárási viszonyokkal, 70 év múltán mégis restaurálni kellett. Ezt a munkát is Gerenday Antal műhelyében végezték, a tulajdonosok hazafiúi elkötelezettségük alapján térítésmentesen vállalták a rendbehozatalát. A szobor állagát a II. világháború után újra javítani kellett, hogy jobban óvják, a felújítás után a Petőfi iskola falában alakítottak ki számára helyet. Az iskola lebontásakor a portré a múzeum kiállításában kapott helyet, ahonnan jelenlegi helyéra, a szülőház udvarára a 80-as évek közepén került. 2003-ban újra restauráltatni kellett, ezt a munkát a kiskunfélegyházi Bozóki fivérek végezték Laczkó János művészeti irányítása mellett. Petőfi iránti őszinte tiszteletüket kifejezendő, szintén térítésmentesen végezték ezt a nagyszabású felújítási munkát.

A szobor jelenleg a szülőház udvarában áll, alkalmas környezetben arra, hogy körülötte szabadtéri rendezvényt, kiállítást szervezzenek.

A világ első köztéri Petőfi szobra

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskőrös, Petőfi tér 5.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
A szobor leírása: a Vasárnapi Ujság, Kilencedik évfolyam 33. (1862. augusztus 6.) és 34. (1862. augusztus 24.) számában tudósít róla Sárkány János
Zoltán János: Petőfi-könyv (1927)
Kiss Béla: Petőfi emlék Kiskőrös 1956.
Istenes József: A kiskőrösi Petőfi-kultusz története (1987)
Lukácsy András: Lex Gerenday (2011)
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A szobrot a település készíttette 1861-ben. A forrásokat közadakozásból teremtették elő, tehát közösségi akarat hozta létre. Restaurálását is nemzeti érzésből vagy a költő iránti tiszteletből adományként végezte 1934-ben az alkotó Gerenday cég képviseletében Gerenday Béla, az ötvenes években a kiskőrösi sírkőfaragó Tömör család, majd 2003-ban a kiskunfélegyházi Bozóki fivérek Laczkó János restaurátorművész irányításával. Az első emlékmű azóta is kitűnő állapotban van. Feltétlenül bele kell kerülnie az értéktárba, hiszen egyedi kulturális és építészeti értéke a magyar közkincsnek.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskunhalas
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsborsód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár