
A világ első köztéri Petőfi szobrát Kiskőrös város lakossága állíttatta 1862-ben. A szobor létrehozásának ötlete azt követően merült föl, hogy a településen szolgáló Sárkány János evangélikus lelkész, Petőfi volt iskolatársa közzétette a Jókai szerkesztette Vasárnapi Újság hasábjain a keresztelési anyakönyv adatait. Ezzel megindult Kiskőrösön a tudatos emlékápolás. A lakosság legfontosabb tette a szülőház megjelölése és a világ első Petőfi szobrának megrendelése volt. A szobrot a pesti Gerenday-cég műhelyében készítették 1861-ben, de az avatást jobbnak látták egy évvel későbbre tenni. Az országra szóló ünnepség helyett szolid méretű, ám annál hazafiasabb rendezvény keretében leplezték le az alkotást.
Mindezt a Vasárnapi Újságban megjelent beszámolóból tudjuk, amit Sárkány János - Kiskőrös rendszeres tudósítója - küldött a lapnak. A szobrot eredetileg a település legimpozánsabb helyén, az evangélikus iskola előtt állították fel. A romló állagú homokkő dacolt ugyan az időjárási viszonyokkal, 70 év múltán mégis restaurálni kellett. Ezt a munkát is Gerenday Antal műhelyében végezték, a tulajdonosok hazafiúi elkötelezettségük alapján térítésmentesen vállalták a rendbehozatalát. A szobor állagát a II. világháború után újra javítani kellett, hogy jobban óvják, a felújítás után a Petőfi iskola falában alakítottak ki számára helyet. Az iskola lebontásakor a portré a múzeum kiállításában kapott helyet, ahonnan jelenlegi helyéra, a szülőház udvarára a 80-as évek közepén került. 2003-ban újra restauráltatni kellett, ezt a munkát a kiskunfélegyházi Bozóki fivérek végezték Laczkó János művészeti irányítása mellett. Petőfi iránti őszinte tiszteletüket kifejezendő, szintén térítésmentesen végezték ezt a nagyszabású felújítási munkát.
A szobor jelenleg a szülőház udvarában áll, alkalmas környezetben arra, hogy körülötte szabadtéri rendezvényt, kiállítást szervezzenek.
A világ első köztéri Petőfi szobra
Zoltán János: Petőfi-könyv (1927)
Kiss Béla: Petőfi emlék Kiskőrös 1956.
Istenes József: A kiskőrösi Petőfi-kultusz története (1987)
Lukácsy András: Lex Gerenday (2011)
A szobrot a település készíttette 1861-ben. A forrásokat közadakozásból teremtették elő, tehát közösségi akarat hozta létre. Restaurálását is nemzeti érzésből vagy a költő iránti tiszteletből adományként végezte 1934-ben az alkotó Gerenday cég képviseletében Gerenday Béla, az ötvenes években a kiskőrösi sírkőfaragó Tömör család, majd 2003-ban a kiskunfélegyházi Bozóki fivérek Laczkó János restaurátorművész irányításával. Az első emlékmű azóta is kitűnő állapotban van. Feltétlenül bele kell kerülnie az értéktárba, hiszen egyedi kulturális és építészeti értéke a magyar közkincsnek.