Mélykúton található a megye legnagyobb kiállított feliratos téglagyűjteménye, benne a legteljesebb kollekció a Kalocsai érseki, a Latinovits család, és a környékbeli korabeli földesurak téglagyártásának termékeivel, kiegészítésképp a Kárpát-medencei (= a Magyar királyság) téglakészítését bemutató tárlat. Időbesorolás szerint id. 300-tól 1960-as éveket bezárólag.
A gyűjtemény jelen állás szerint 3.300-féle különböző téglát tartalmaz, ebből 2.800 darab ki van állítva, lámpákkal meg van világítva. Így képet lehet kapni több évszázad történéseiről, ennek jegyében fogadtak már iskolás csoportokat is, de voltak látogatóik Hollandiából, Franciaországból, és a környező országokból is.
Országos szinten nem a legnagyobb gyűjtemény, ami egyébként közel 14 ezer darabos, viszont országos szinten is előkelő helyet képvisel a gyűjtemény, például az egyetlen állami gyűjteményben, a Veszprémi teguláriumban is közel ennyi féle tégla van kiállítva.
A tárlatban található tíz darab mezőgazdasági meghajtó motor, amik közül a legöregebb 1898-as Ganz gyártmány. Ez idáig a világon 2 darab fellelt példány létezik ebből a típusból, egy a Nagycenki Széchenyi múzeumban hiányosan, a másik a gyűjteményben üzemképesen. A többi motor is a 20. század elején készült, típus szerint Hofherr Lab 1911 (ebből a típusból 4 darab ismert a világon), Hofherr Lab 1912 (ebből a típusból 2 darab ismert a világon a másik ismert példány Csehországban a mezőgazdasági múzeum tulajdona). A további motorok amerikai gyártmányú gépek, Waterloo, IHC, Stover gyártmányúak. Törekszenek a múzeumi szemlélet megvalósítására, ennek jegyében az eredetiséget tartják szem előtt, a motorok felújításánál korabeli technológiákat alkalmaznak. A gépekkel rendszeresen részt veszek gépésztalálkozókon is, mint pl. a Mezőkövesdi Gépmúzeumban, Keszthelyi Georgikumban, vagy épp Hollandiában Nuenenben rendezett nemzetközi találkozón is. A gyűjteményt képező motorok szintén nem a legnagyobb kollekció hazánkban, viszont a motorok ritkasága egyedivé teszi azt. A gyűjtemény célja öregbíteni a település és régió hírne-vét és örömet okozni azoknak, akiket ez a téma érdekel. A gyűjtemény előzetes bejelentkezés alapján látogatható
Mélykúti feliratos téglatár és gépgyűjtemény
http://tegla.muskatli.net/ctrhu/
Pecsétes tégla mániások fóruma - Index Fórum
Magyarországon (= a történelmi Magyar Királyság területén) Európában egyedülálló forma-gazdagságban készítettek az elmúlt kb. 400 évben bélyeges téglákat. Egyes becslések szerint a számuk meghaladhatja a 30.000-féle darabot. A téglabélyegek kapcsolódnak Magyarország főnemesi, nemesi társadalmához, egyházi méltóságokhoz, jeles eseményekhez, hazánk ipari forradalmához, népi szimbólumaihoz, egy szóval: történelméhez. Ebben az értelemben a téglabélyegek egyfajta hungaricumnak minősíthetők:
- Sehol másutt nem alkalmaztak hozzánk hasonló mennyiségben téglabélyegeket.
- Sehol másutt nem jelenítették meg a téglákon annyira szerteágazóan az egyházi és világi személyiségek neveit és a történelmi eseményeket.
- Sehol másutt nincs annyi az egyházi és a kollektív ősemlékezetben meglévő (életfa, tulipán, Krisztus-szimbólumok) jelképe a téglabélyegek között, mint hazánkban.
Szomorú, de ehhez képest nem a jelentőségüknek megfelelően kezeltek ezek az ipartörténeti dokumentumok. Pedig, ha jól meggondoljuk, az építések idejének, átépítések, renoválások korának megállapításához, birtoktörténetek elkészítéséhez, birtokos váltások datálásához el-engedhetetlenek ezek az adatok. Nem beszélve arról, hogy néhány száz éves épületek a bontási engedély birtokában egyik napról a másikra a daráló gépek garatjában végzik, így semmisítve meg a történelmünk speciális szeletkéjét, elmúlt századok tanúit.
A téglabélyegtan (Signolaterologia, az egyesület bevezetett originális terminus technikus) a régészet, ipar-, művészet- és helytörténet periférikus szakága - talán ezzel a sokfelé tartozással magyarázható, hogy nincs igazi gazdája. Az egyesület deklarált célja ezekből a régi téglákból a lehető legtöbbet összegyűjteni, megőrizni, megóvni és bemutatni. A legfontosabb teendő azonban a téglabélyegek „dekódolása” azaz kideríteni azt, ki, hol és mikor készítette, mit is jelentenek a téglákon található jelek?
Távlati cél, hogy a bélyeges téglák és a hozzájuk kapcsolódó ismeretanyag bekerüljenek a Nemzeti Értéktárba és talán a Hungaricumok közé is. Fontosnak, hogy a saját értékeinket a helyén kezeljük, mert ha mi nem, úgy megteszi azt más a saját szájíze szerint. Szeretnénk, ha a történelmi hűség és a szakszerűség okán a téglajeleket a magyar olvasatukban - ahogy íródtak - közölnék a környező országokban is - ebben is segíthet az értéktári regisztráció. Elérendő cél az is, hogy a téglabélyegtant (hasonlatosan az éremtanhoz, zászlótanhoz) történelmi segédtudományként fogadják el.