Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A dusnoki Feketi kápolna, vagy más néven Mária - kápolna Dusnok község határában helyezkedik el. A kápolna 1855-ben épült a középkori Feket falu szélén, mely mellett egy soha ki nem száradó forrás által táplált gödörszerű kis tó (Mária-forrás, Mária-fok) található.

A Mária-fok vizének gyógyító erőt tulajdonítottak az újkori dusnokiak. A tavacskát és környékét csodás események, Szűz Mária megjelenéseinek helyszíneként tartja számon a dusnoki hagyomány. A kápolna és a csodás forrás együttesének területe Dusnok egyik szakrális helye, mely a XIX. század közepétől a hivatalos egyház által is elismert kultuszhely. (Búcsúja Sarlós Boldogasszony ünnepe, július 2.).

A XVII. század végén és a XVIII. század elején Dusnokon megtelepedő, a mai Bosznia , Dalmácia és Szlovénia területéről származó rácok egy középkori eredetű Mária kultusz, hagyomány által tették virágzóvá a feketi Mária fok környékét. Valószínűleg a dusnoki Mária látomások történetei is középkori szakrális hagyományban gyökereznek, amelyet a Dusnokon letelepedő rácok felkaroltak, tovább színeztek és élő kultusszal erősítettek.

A dusnokiak számára a Mária kápolna és a forrás felkeresése a búcsújárás élményét jelentette. Úgy is viselkedtek a határukban lévő kápolnánál, mint bármelyik híres búcsújáróhelyen. A Feketre indulók ebéd után a templomban gyülekeztek. Közösen elmondtak egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet , majd a keresztet és a lobogókat követve útra keltek. A XX. század közepén előfordult, hogy 200-300 főből állt a buzgó körösztalja. A processzió résztvevői búcsújáró énekeket zengedezve haladtak a dűlőutakon. Az éneklést búcsúvezetésben járatos előénekes irányította, vezette. 1983 óta egy vaslábra akasztható ha ranggal köszönti az érkezőket a kápolna gondozója. A kápolnához érkezők először a vaskereszt előtt álltak meg. Elénekeltek egy éneket, amit a nagy búcsújáró utakon a keresztek előtt szoktak énekelni. Ezután jobbról balra haladva megkerülték a kápolnát. A menet eleje befért a kis kápolnába, a zarándokok többsége azonban a kápolna előtti gyepes területen térdelt le az előénekes beköszöntő imája alatt. A köszöntés elvégzése után a résztvevők levonultak a kápolna domb melletti völgy fái alá. Hosszasan imádkoztak, énekeltek Legtöbbször a rózsafüzért mondták el rácul. Közben rác nyelvű Szűz Mária énekeket zengedeztek. Amikor szünetet tartottak a közös imádkozásban, az emberek beszélgettek, egyéni ájtatosságokat végeztek és sétálgattak a Kápolna környékén. Legtöbben elmentek a kis tó partjára, ahol megmosták lábukat, kezüket, arcukat. Hazainduláskor együtt búcsúztak el a kápolna Mária képétől, majd a kereszt előtti tisztelgést befejezve processzióval ment a falu felé. A faluba érkező feketi "búcsús menet" buzgó énekléssel bevonult a templomba, ahol rövid imával adott hálát Istennek a "zarándokút " sikeréért.

A területrendezés kapcsán a kápolna és a tó környéke olyan helytörténeti és szakrális emlékhellyé alakult, amely egyrészt élő kultuszhelyként lelki vigaszt nyújt a zarándokoknak, másrészt mindig emlékezteti Dusnok lakóit a régi dusnokiak megtartó hitére.

Feketi Kápolna búcsúja

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Dusnok, Feket (0107/16 hrsz)
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
http://www.dusnok.hu/
Bárth János: Dusnok története és néprajza című könyv
Dusnoki Kábeltévé adásai
Körzeti Híradó
Korona Rádió
Dunatelevízió
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az Önkormányzat és az Egyházközség célja a horvát (rác) nemzetiségi öntudat, identitás erősítése, a rác hagyományok hosszú időkön át tartó ápolása. A kápolnát és környékét a Magyar Zarándokút pályázat keretében az Önkormányzat rendezte és felújíttatta. A terület és környezetének felújításával, az l hektáros terület megvásárlásával olyan kultikus hely jött létre, amely fokozatosan megyei és országos szintű búcsú megtartását teszi lehetővé. Ezt erősíti az, hogy a Kápolna a Magyar Zarándokút alternatív útvonalának első dusnoki állomása. A kápolnai búcsú miséjén mindig más pap misézik a megyéből illetve az országból. Egyedülállósága abban is rejlik, hogy mellőzi a vásári, bazári jelleget, helyette a családok együttléte, közös imádkozása, a beszélgetés, valamint a séta kerül előtérbe.

A Mária Kápolna és parkja alkalmas számos hitéleti esemény (szentmisék, búcsúk) megtartására, valamint a régóta tervezett Rácok találkozójának megtartására.

 

Kapcsolódó értékek

Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár