




Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, Ny-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalához kapcsolódó, nyitott előcsarnokkal bővített sekrestyével. A Ny-i főhomlokzat két szélső tengelyében kosáríves záródású, üres szoborfülkék, a középső tengelyben lévő félköríves záródású, kőkeretes kapu fölött volutás szemöldökpárkány. A D-i szoborfülke alatt építési tábla: 1934.
Síkfödémes belső tér, a középső, toldott részen vasbeton kupola, a hajó bejárati oldalán karzat. Falfestmények: 1940-es évek (Dénes Jenő, Kadnár István). Épült 1761-ben. 1934-ben a szentély és a hajó találkozásánál félbevágták, szentélyét görgőkön közel tíz méternyivel elhúzták és új szakaszt toldottak a hajójához (építész: Möller Károly). A templom előtt: kőfeszület Mária Magdolnával és Mária a gyermek Jézussal, 19. század vége.
A katolikus templom országosan is egyedülálló különlegessége abból adódik, hogy 1934-es bővítésekor Magyarországon elsőként épületelhúzást végeztek rajta.
A templom bővítésére a katolikus hívek megszaporodása miatt volt szükség, mivel az eredetileg pár száz főre tervezett katolikus templom a 20. század elejére már nagyon kicsinek bizonyult. A pataji katolikusok úgy határoztak, hogy Möller Károly (1894-1945) budapesti építészmérnök újszerű bővítési javaslatát fogadják el. A kivitelezési munkálatokat András Károly és Arth János pataji vállalkozók végezték. A bővítési munka első lépéseként a fal szétvésésével a templomhajóról leválasztották a szentélyt, elbontották a sekrestyét és megerősítették a falakat. A szentély alá acélgerendákat és görgőket helyeztek, valamint betonalapozással elkészítették a szentély új helyét. Az építés legérdekesebb mozzanata 1934. augusztus 25-én történt, amikor az érdeklődők százai szeme láttára a szentélyt 9,2 méterrel elhúzták az új helyére. A két épületrészt összefalazták, majd kupolát emeltek föléje. Az így bővített templomot 1934. november 18-án szentelte fel dr. Zichy Gyula érsekatya a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A templom falában lett elhelyezve Dr. Sörös Imre nagyhírű érseki könyvtáros, 1848/49-es szónok sírköve, amely alatt a végső nyughelye is van a Kufsteint megjárt egykori dunapataji atyának.
A templom elhúzása szerepelt Ráday Mihály 2008. március 30-i műsorában az Ml-en, illetve az RTL Klub televízió XX. század című sorozatában.
A dunapataji Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom és plébánia
A dunapataji római katolikus templom különlegessége építésének, majd átépítésének körülményeiből adódik. Építéséből - a korban nem éppen általános módon - a túlnyomórészt református mezőváros is kivette a részét. 1934-es átépítése technikatörténeti jelentőségű: Magyarországon először e templomon hajtottak végre épületelhúzást.