Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, Ny-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalához kapcsolódó, nyitott előcsarnokkal bővített sekrestyével. A Ny-i főhomlokzat két szélső tengelyében kosáríves záródású, üres szoborfülkék, a középső tengelyben lévő félköríves záródású, kőkeretes kapu fölött volutás szemöldökpárkány. A D-i szoborfülke alatt építési tábla: 1934.

Síkfödémes belső tér, a középső, toldott részen vasbeton kupola, a hajó bejárati oldalán karzat. Falfestmények: 1940-es évek (Dénes Jenő, Kadnár István). Épült 1761-ben. 1934-ben a szentély és a hajó találkozásánál félbevágták, szentélyét görgőkön közel tíz méternyivel elhúzták és új szakaszt toldottak a hajójához (építész: Möller Károly). A templom előtt: kőfeszület Mária Magdolnával és Mária a gyermek Jézussal, 19. század vége.

A katolikus templom országosan is egyedülálló különlegessége abból adódik, hogy 1934-es bővítésekor Magyarországon elsőként épületelhúzást végeztek rajta.

A templom bővítésére a katolikus hívek megszaporodása miatt volt szükség, mivel az eredetileg pár száz főre tervezett katolikus templom a 20. század elejére már nagyon kicsinek bizonyult. A pataji katolikusok úgy határoztak, hogy Möller Károly (1894-1945) budapesti építészmérnök újszerű bővítési javaslatát fogadják el. A kivitelezési munkálatokat András Károly és Arth János pataji vállalkozók végezték. A bővítési munka első lépéseként a fal szétvésésével a templomhajóról leválasztották a szentélyt, elbontották a sekrestyét és megerősítették a falakat. A szentély alá acélgerendákat és görgőket helyeztek, valamint betonalapozással elkészítették a szentély új helyét. Az építés legérdekesebb mozzanata 1934. augusztus 25-én történt, amikor az érdeklődők százai szeme láttára a szentélyt 9,2 méterrel elhúzták az új helyére. A két épületrészt összefalazták, majd kupolát emeltek föléje. Az így bővített templomot 1934. november 18-án szentelte fel dr. Zichy Gyula érsekatya a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A templom falában lett elhelyezve Dr. Sörös Imre nagyhírű érseki könyvtáros, 1848/49-es szónok sírköve, amely alatt a végső nyughelye is van a Kufsteint megjárt egykori dunapataji atyának.
A templom elhúzása szerepelt Ráday Mihály 2008. március 30-i műsorában az Ml-en, illetve az RTL Klub televízió XX. század című sorozatában.

A dunapataji Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom és plébánia

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6328 Dunapataj, Kossuth L. u. 2.
Kategória
Épített környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A dunapataji római katolikus templom különlegessége építésének, majd átépítésének körülményeiből adódik. Építéséből - a korban nem éppen általános módon - a túlnyomórészt református mezőváros is kivette a részét. 1934-es átépítése technikatörténeti jelentőségű: Magyarországon először e templomon hajtottak végre épületelhúzást.

 

Kapcsolódó értékek

Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tiszaalpár
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár