épített környezet A dunapataji polgári iskola, ének-zenei iskola, ma általános iskola
A dunapataji nagyiskola (polgári iskola) épülete
Dunapataj közlekedési csomópontjában, az 51-es út, az Ordasi út és a Vasút utca kereszteződésében nagyméretű, impozáns épület hívja föl magára a figyelmet. Az utak csomópontjába, az egykori Vásártér sarkára, ezáltal különösen forgalmas és kitüntetett helyre épített iskolaépület története több különlegességet is hordoz. Egykor nemcsak Dunapataj, hanem a szűkebb környék (Ordas, Harta községekkel) oktatási központja is volt. Történetében több korszakot különíthetünk el, amit alább részletesebben kifejtünk:
- polgári iskolai időszak
- általános iskola
- ének-zenei Általános iskola
- gimnáziumi időszak
- összevont kulturális intézményi időszak
A polgári iskola megépítése előtt Dunapatajon felekezeti iskolák működtek. Jelentős létszámmal és több épületben működött a község nagy múltú református iskolája, amely mellett a katolikus felekezet is egyre szaporodó létszámú iskolát tartott fönn. A helybeli zsidóság és a kereskedelem iránt fogékony keresztény tanulók iskolája volt az 1830-tól működő zsidó iskola, amelyben a kezdetektől magyarul folyt a tanítás. A község lakosságának szaporodása és a magasabb szintű oktatás igényének megjelenése folytán Balla Árpád református lelkész esperes vezetésével polgári iskola szervezésére indult kísérlet 1918. június 12-én. A helybeli vezetés június 30-i ülésén, amelyen 280 polgár is részt vett, egyhangúlag a polgári iskola támogatása mellett döntött. Az iskola felállításához azonban a pénz még hiányzott. Időközben jelentős és szomorú történelmi cselekmények zavarták meg a falu életét: a tanácsköztársaság ideje alatt több mint hatvan ember esett áldozatul a kommunista terroristák megtorló akcióinak. A községet erkölcsileg és anyagilag is jelentős veszteségek érték, azonban a polgári iskola szervezése már nem állt meg és kormányzati, illetve községi támogatással már 1919-ben megteremtették az alapvető feltételeket az iskola indulásához, és 1919. december 10-én négy osztállyal megindult az első csonkaév. Az osztályok bérhelyiségekben, a Casino és a Gazdakör egyesületi helyiségeiben működtek, majd a község saját épületeiben. Ezek az épületek azonban egészségügyi és oktatási szempontból nem voltak megfelelőek. 1926-ban a község új épület felállításáért fordult a kormányzathoz, amit elfogadtak és 1926. május 1-én letették az új polgári iskola alapkövét. Az impozáns, nagyméretű és korszerű iskola építését 1927-ben fejezték be. Az első tanév az új épületben 1927 szeptemberében kezdődött. 1929-ben a polgári iskola szabad termeiben a katolikus egyházközség kezdett nevelő-oktató munkát. A polgári iskola jelentős nevelési és oktatási tevékenységet végzett, amit a minden évben nyomtatásban kiadott Értesítőkben lehetett nyomon követni. Gyakoriak voltak az osztályközösségeknek szervezett kirándulások, a különböző nemzeti ünnepek és megemlékezések és oktatófilm-vetítések. Az iskolában külön fiú és lány önképzőkör működött, amelyek egyesületi formára üléseket tartottak, választott vezetőségük volt, beszámolókat írtak, versenyeket, előadásokat szerveztek. A polgári iskolában fiú és lány sportkör, valamint ifjúsági vöröskereszt egyesület működött. 1933-ban cserkészcsapat alakult az iskolában. A polgári iskola 15. évében, az 1933/34-es tanévben 145
tanuló iratkozott be az iskolába. A szomszéd Ordas és Harta községek gyerekei e számból általában 30 %-ot tettek ki. Az iskolának jelentős, 4800 négyszögöl nagyságú kertgazdasága volt, amelyben faiskola is volt. A tanulók heti két órában alapvető ismereteket szerezhettek a földművelésről. A polgári iskolának 1940-ban közel ezer kötetes könyvtára volt.
Meg kell említeni, hogy 1939-40-ben itt tanított Szabó Emília tanárnő, aki Kodály Zoltán jó ismerőse volt és köze volt ahhoz, hogy Kodály Zoltán 1940. június 2-án látogatást tegyen Dunapatajon, ahol már ekkor Tikász Mihály, Tihanyi Nándor és Szabó Emília a Kodály módszerrel foglalkozott. Kodályt erre a műsoros napra elkísérte dr. Szögi Endre főiskolai tanár és Kerényi György zeneszerző is. E látogatás lökést adott az énektanításnak, a későbbi ének-zenei iskola megalapozásának.
A háború idejében, a front átvonulásakor (1944 november-december) az iskola rövid időre leállt, de hamarosan ismét megnyitották. Az iskolák 1948-as államosításáig polgári iskolai képzés működött az épületben, majd áttértek a nyolc osztályos rendszerre.
Az általános iskola ideje alatt Tikász Mihály református tanító és kántor énektanári képesítést szerzett és fokozott buzgalommal vágott neki az ének és zene Kodályi módszerrel történő tanításához: énekkarokat, kamarazenekart szervezett, akik a községi ünnepségeken léptek föl. A Kecskeméti Ének-Zenei Általános iskola bíztatására és támogatásával, hosszas tárgyalások után Tikász Mihály szervező és pedagógiai munkájának köszönhetően a Járási Tanács engedélyezte az ének-zenei tagozat beindítását. Az ének-zenei oktatásban megmutatkozó eredmények nagyon jók voltak, így 1954. szeptember 1-i határidővel az iskola ének-zenei tagozatú iskola lett. Magyarországon Dunapataj lett az első község, ahol ének-zenei általános iskolát létesítettek. Szép eredmények és jelentős túljelentkezés jellemezte az ének-zenei tagozatos osztályokat. 1956. szeptember 1-én megindították a hangszeroktatást is, és a szépen fejlődő munka a hangszerállomány bővülésével és további ének-zene pedagógusok alkalmazásával járt.
Az első ének-zenei tagozatú osztály 1962-ben végzett. A kibocsátásukra hangversenyt rendeztek, amelyen Kodály Zoltán is részt vett. Ezt az ünnepélyt összekapcsolták az új művelődési ház alapkőletételi ünnepségével. Az alapkövet Kodály Zoltán helyezte el. Meg kell említeni, hogy ugyanekkor megnyílt a község tájmúzeuma is, amelynek első látogatója Kodály és kísérete volt.
A dunapataji polgári iskola, ének-zenei iskola, ma általános iskola
Rákóczy Rozália, dr.: A dunapataji polgári iskola iratai. Történeti dokumentumok a Pataji Múzeumban – Bibliográfia. Dunapataj, 2010.
A Dunapataji M. Kir. Állami Polgári Fiú és Leányiskola Értesítője évenkénti számai. Dunapataj, 1921-1940.
Tikász Mihály: A dunapataji ének-zenei általános iskola rövid vázlatos története. Dunapataj, 1968. (Kézirat)
A dunapataji polgári iskola épülete jellegzetes klebelsbergi iskolaépület. Fontosságát elsősorban mikrorégiós szerepe adja. Különlegességét az adja, hogy az első ének-zenei tagozatú általános iskola volt vidéken Magyarországon. A klasszikus külsejű épület modern belsőt takar: az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek a berendezések és a képzés terén.