


Az Országos Kéktúra nemcsak hazánk, de Európa első hosszútávú turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az, akkor még 910 km-es, út dr. Cholnoky Jenő - a Magyar Turista Egyesület elnöke - kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették.
A Háborút követően 1952-ben - az akkori "MHK (Munkára, Harcra Kész)" illetve az "Ismerd meg hazánkat" mozgalom keretében - keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő összesen 25 szakaszra osztott 852 km-es útvonalat.
Később a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig.
1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az Alföldi Kéktúra első szakaszát. A keleti megyék, így Bács-Kiskun megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kéktúrát.
A Kéktúra kapcsolata az európai túramozgalmakkal:
Itthoni kiépülésével párhuzamosan a 80-as évektől a Kék-kör útvonala fokozatosan integráns részévé válik az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. Az évtized végére pedig, az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz válik E4 keleti végévé. Az E4 pedig magába foglalja a teljes Országos Kéktúra mellett az Alföldi Kéktúra észak-keleti szakaszát is, mely utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben.
A 90-es éveket beárnyékoló balkáni háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig Kék-körünk frissen elkészült délmagyarországi szakaszai (Dél-dunántúli Kéktúra, Alföldi Kéktúra) jöttek kapóra. 1998 nyarára elkészülnek a szlovén és a román határig tartó bekötő utak is. 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán végighalad a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája. (dr. Rosztóczy A.)
Alföldi Kéktúra (AK) Bács-Kiskun megyei szakasza
Ósükösd > ( Rém ) > Szentgyörgyi Erdészeti Központ 22 km / + 3 km
Szentgyörgyi Erdészeti Központ > Érsekhalma > Hajósi-pincék ( Hajós ) 11.5 Km / + 3.5 Km
összesen: 54 Km
Hajósi-pincék ( Hajós) > Császártöltés > Kéles-halom
Kéles-halom > Kunfehértó 35.3 Km
Kunfehértó > Balotaszállás
Balotaszállás > Öttömösi elágazás (Bács-Kiskun megye határa) 33 Km
Vendégváró Vármegyék kiadvány Bács-Kiskun megyére vonatkozó része
Alföldi Kéktúra útvonala
az útvonal által érintett települések, tájegységek leírása. (Bács-Kiskun megye)
Bács-Kiskun megye – Wikipédia
Az évtized végén (1979-ben) Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, és Másfél millió lépés Magyarországon címmel forgatott, 14 részes filmsorozatuk mára már legendává vált az Országos Kéktúra történetében.
A 80-as évek második felében …és még egy millió lépés Magyarországon címen újabb sorozat készült el, melynek során a természetjárással beoltott filmes stáb Velemtől Szekszárdig jutott. A Kaposvár és Szekszárd között már régebben meglévő Dél-dunántúli Kéktúra összekötése az országos Kéktúrával e filmsorozat nyomán, 1989-ben történt meg.
A tévések következő filmje, a Kerekek és lépések újra lendületbe hozta a teljes Kéktúra Kör kialakításának elképzelését, és az érintett (Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén) megyék természetjáróinak közreműködésével 1996-ra, a honalapítás 1100 éves évfordulójára összeállt az Alföldi Kéktúra is. Az útvonal végleges kialakítása és felfestése 2000-ben fejeződött be, és ezzel létrejött az egész országot körbejáró túraútvonal, az Országos Kék Kör.
Az Országos Kéktúra (benne az Alföldi Kéktúrával) nemcsak hazánk, de Európa első hosszútávú turistaútja is.