Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Védetté nyilvánítás éve: 1976.

A Kalocsai-síkságon, Dunapataj – Kalocsa – Miske - Hajós között egészen szabályos, félkör alakú, a holocén korban lefűződött, később feltöltődött morotvák mélyednek. Állandóan csak egy morotvában van víz, a Szelidi-tóban. A Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete kb. 80 ha.

A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok, az úgynevezett „Várdomb” látható. A „Várdomb” jelentős régészeti lelőhely, a háromezer éves urnák, számos népvándorlás kori és honfoglalás kori lelettel együtt a Magyar Nemzeti Múzeumban és a helyi múzeumban láthatók.

A tó vize nátrium-karbonátokon és magnézium sókon kívül nátrium-kloridot és nátrium-jodidot is tartalmaz. Összes sótartalma kb. 4%. Ez az egyetlen ilyen vízösszetételű szikes tó hazánkban. A különleges összetételű vízhez alkalmazkodott élővilága miatt a "Projekt aqua" nemzetközi biológiai program keretében kutatott terület. A tó mikroszkopikus élővilága igen gazdag, a kék algák 29 faja között 4 olyan fajt is találtak, amelyek másutt nem ismertek 149 kovamoszat, a tóban és a környékén lévő szikes területeken 156 növényfaj él. A legelőkön, amelyek a tavat északról határolják, a hazai szikes puszták endemikus növényfajait találjuk: a kékeszöld bugájú sziki mézpázsitot, a sziki őszirózsát, a vakszikeken a magyar sóballát. Amióta a tó feltöltésére szánt felszíni vizet a Kékesi rét gyepein pihentetik, gazdagodott a tó és környékének madárvilága. Már nem csak a vékony nádszegélyben költő nádi énekesek (nádirigó, cserregő nádiposzáta, foltos nádiposzáta) énekében gyönyörködhetünk, hanem megcsodálhatjuk az átvonuló partimadarak (pajzsos cankó, nagygoda, piroslábú cankó)és récék tömegeit is.

A tó déli partja sűrűn beépült üdülőterület. A fürdésre alkalmas víz miatt a forgalom nagy, nyári időszakban a tó terhelhetőségét meg is haladja. A tó hármas rendeltetésű: üdülés, horgászat, természetvédelem. A természetvédelem célja a tó különleges algavilágának, a parti zóna és a környező területek vegetációjának fenntartása, ami az üdülőterület és ezzel együtt az egyre növekvő emberi eredetű káros hatások miatt egyre nehezebb feladat.

A Szelidi-tó és természeti környezetének leírását a legjobban a "Kékmoszat tanösvény" kétnyelvű tantáblái adják meg. A tanösvény a tó partjának egy részén fut, valamint a látogatót elkalauzolja a partmenti erdősávba és a üdülőövezetbe.

Szelidi-tó - Kékmoszat tanösvény

A Szelidi-tó, mely 1976 óta természetvédelmi terület, a Duna-völgy alföldi szakaszán a Kalocsai síkságon helyezkedik el. A jégkorszak után a Dunából lefűződött jellegzetes morotvató. Ez az egyetlen mély vizű, szikes jellegű tó hazánkban. Vize a szikesekre jellemző nátrium- kálium- és magnézium-sók mellett minimális jódot is tartalmaz. Aki ezt a tavat meg akarja ismerni az, a 2,4 km hosszú Kékmoszat tanösvényt járja be. A tanösvény kiinduló pontja az üdülőfaluban a Szittyó téren található. A tó fürdésre is kiválóan alkalmas, ezért már régóta kedvelt fürdő és üdülőhely. A déli parton 800 méter hosszúságú strand van, ahol vízi csúszda valamint csónak és vízbicikli kölcsönző található. A közelben szálloda és kemping működik. Azok, akik horgászni is szeretnének, napi jegyet a Horgásztanyán válthatnak.

A tó környékének természeti értékei a szikes puszták, láp- és mocsárrétek. A tó déli partján lévő „Várdomb” jelentős régészeti lelőhely. Az itt talált háromezer éves urnák, számos népvándorlás és honfoglalás kori lelettel együtt a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Dunapataji Múzeumban láthatók.

A tóparton létesített Kézművesházban népi kézműves fogásokat tanulhatnak meg az érdeklődők. A szomszédos Dunapataj egykori unitárius temploma ma múzeumként működik, ahol a település tárgyi és írott emlékeit őrzik. A faluban tájház is található. A közeli Kalocsa barokk városközpontjáról, magyar jelképpé vált népművészetéről és paprikájáról nevezetes. A város egyik kincse a barokk főszékesegyház és az érseki palota.

Megközelítés: A Szelidi-tó az 51-es úton közelíthető meg, Dunapataj községtől táblák jelzik a haladási irányt. Dunapataj vonattal is megközelíthető a Kunszentmiklós – Tass – Dunapataj vasútvonalon. Dunapatajról kerékpárút is visz a Szelidi-tóhoz.

A tanösvény

A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló Kékmoszat tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát.
Hossza: 2400 m
Nyelve: magyar, angol
Az útvonal jelzése: nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan és kerékpárral
Megközelítés: Dunapataj felől gépkocsival vagy kerékpárral. A tanösvény kiinduló pontja az üdülőfaluban a Szittyó téren található.
Ifjúsági tábor: A Lepke Üdülő és Erdei iskolai Oktatóközpont a tanösvény közelében elhelyezkedő szálláshely. Erdei iskolai csoportjai, a táborban megszálló osztályok számára szakértő természetvédő vezetőket biztosít a tanösvény bejárásához.

Állomások:
1. Hogyan jött létre a tó?
2. Mitől bársonyos a tó vize?
3.Vízvédelem
4.”… fecseg a felszín, s hallgat a mély”
5. Vízi parányok
6. Vízi növények
7. Miért kedvelik a horgászok a tavat?
8. Úszóbajnokok és szigonyosok
9.Nádi énekkar
10. Fák, bokrok
11. Erdei lakótelep
12. A Várdomb

FORRÁS: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A Szelidi-tó és természeti környezete

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6328 Dunapataj-Szelidi-tó
Kategória
természeti környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Dr. Donászy Ernő: Das Leben des Szelider Sees. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.
Dunapataj Nagyközség Tanácsa 2/1987. (VII. 9.) tr. számú tanácsrendelete a Szelidi-tó használatának rendjéről és az idényjellegű strandfürdők üzemeléséről. Dunapataj
Khin Antal: A Szelidi-tó halászata. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964-ből.
Pastyik István: Szelid. Dunapataji Múzeum, 1962.
Dr. Tölgyesi István: Szelidi-tó Természetvédelmi Terület. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 282. szám. 1987.
Dr. Fogarasi László: A Szelidi-tó. In: Élet és Tudomány XXVIII. évf. 33. szám. 1973. VIII. 17.1545-1548. oldal
Dr. Donászy Ernő: A Szelidi-tó. In: Természettudományi Közlöny V. (XCIII.) évfolyam 4. szám 1962. április. 167-170.
http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1479
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Szelidi-tó és természeti környezete egyediséget és különlegességet képviselő védett természeti érték. Legfőbb értéke a vízösszetétele, amelyben egyedülálló Magyarországon. Ezentúl ebben a különleges vízben, illetve a víz környezetében kialakult természetvilág is országosan egyedivé teszi. Itt a természet és az ember különféle tevékenységei (horgászat, üdülés, turizmus) harmonikus kapcsolatban vannak egymás mellett. A Magyar Zarándokút által is érintett tó számos kulturális és természeti látnivalót is kínál környezetében.

 

Kapcsolódó értékek

Tiszaalpár
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsalmás
Természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
természeti környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár