

Védetté nyilvánítás éve: 1976.
A Kalocsai-síkságon, Dunapataj – Kalocsa – Miske - Hajós között egészen szabályos, félkör alakú, a holocén korban lefűződött, később feltöltődött morotvák mélyednek. Állandóan csak egy morotvában van víz, a Szelidi-tóban. A Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete kb. 80 ha.
A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok, az úgynevezett „Várdomb” látható. A „Várdomb” jelentős régészeti lelőhely, a háromezer éves urnák, számos népvándorlás kori és honfoglalás kori lelettel együtt a Magyar Nemzeti Múzeumban és a helyi múzeumban láthatók.
A tó vize nátrium-karbonátokon és magnézium sókon kívül nátrium-kloridot és nátrium-jodidot is tartalmaz. Összes sótartalma kb. 4%. Ez az egyetlen ilyen vízösszetételű szikes tó hazánkban. A különleges összetételű vízhez alkalmazkodott élővilága miatt a "Projekt aqua" nemzetközi biológiai program keretében kutatott terület. A tó mikroszkopikus élővilága igen gazdag, a kék algák 29 faja között 4 olyan fajt is találtak, amelyek másutt nem ismertek 149 kovamoszat, a tóban és a környékén lévő szikes területeken 156 növényfaj él. A legelőkön, amelyek a tavat északról határolják, a hazai szikes puszták endemikus növényfajait találjuk: a kékeszöld bugájú sziki mézpázsitot, a sziki őszirózsát, a vakszikeken a magyar sóballát. Amióta a tó feltöltésére szánt felszíni vizet a Kékesi rét gyepein pihentetik, gazdagodott a tó és környékének madárvilága. Már nem csak a vékony nádszegélyben költő nádi énekesek (nádirigó, cserregő nádiposzáta, foltos nádiposzáta) énekében gyönyörködhetünk, hanem megcsodálhatjuk az átvonuló partimadarak (pajzsos cankó, nagygoda, piroslábú cankó)és récék tömegeit is.
A tó déli partja sűrűn beépült üdülőterület. A fürdésre alkalmas víz miatt a forgalom nagy, nyári időszakban a tó terhelhetőségét meg is haladja. A tó hármas rendeltetésű: üdülés, horgászat, természetvédelem. A természetvédelem célja a tó különleges algavilágának, a parti zóna és a környező területek vegetációjának fenntartása, ami az üdülőterület és ezzel együtt az egyre növekvő emberi eredetű káros hatások miatt egyre nehezebb feladat.
A Szelidi-tó és természeti környezetének leírását a legjobban a "Kékmoszat tanösvény" kétnyelvű tantáblái adják meg. A tanösvény a tó partjának egy részén fut, valamint a látogatót elkalauzolja a partmenti erdősávba és a üdülőövezetbe.
Szelidi-tó - Kékmoszat tanösvény
A Szelidi-tó, mely 1976 óta természetvédelmi terület, a Duna-völgy alföldi szakaszán a Kalocsai síkságon helyezkedik el. A jégkorszak után a Dunából lefűződött jellegzetes morotvató. Ez az egyetlen mély vizű, szikes jellegű tó hazánkban. Vize a szikesekre jellemző nátrium- kálium- és magnézium-sók mellett minimális jódot is tartalmaz. Aki ezt a tavat meg akarja ismerni az, a 2,4 km hosszú Kékmoszat tanösvényt járja be. A tanösvény kiinduló pontja az üdülőfaluban a Szittyó téren található. A tó fürdésre is kiválóan alkalmas, ezért már régóta kedvelt fürdő és üdülőhely. A déli parton 800 méter hosszúságú strand van, ahol vízi csúszda valamint csónak és vízbicikli kölcsönző található. A közelben szálloda és kemping működik. Azok, akik horgászni is szeretnének, napi jegyet a Horgásztanyán válthatnak.
A tó környékének természeti értékei a szikes puszták, láp- és mocsárrétek. A tó déli partján lévő „Várdomb” jelentős régészeti lelőhely. Az itt talált háromezer éves urnák, számos népvándorlás és honfoglalás kori lelettel együtt a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Dunapataji Múzeumban láthatók.
A tóparton létesített Kézművesházban népi kézműves fogásokat tanulhatnak meg az érdeklődők. A szomszédos Dunapataj egykori unitárius temploma ma múzeumként működik, ahol a település tárgyi és írott emlékeit őrzik. A faluban tájház is található. A közeli Kalocsa barokk városközpontjáról, magyar jelképpé vált népművészetéről és paprikájáról nevezetes. A város egyik kincse a barokk főszékesegyház és az érseki palota.
Megközelítés: A Szelidi-tó az 51-es úton közelíthető meg, Dunapataj községtől táblák jelzik a haladási irányt. Dunapataj vonattal is megközelíthető a Kunszentmiklós – Tass – Dunapataj vasútvonalon. Dunapatajról kerékpárút is visz a Szelidi-tóhoz.
A tanösvény
A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló Kékmoszat tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát.
Hossza: 2400 m
Nyelve: magyar, angol
Az útvonal jelzése: nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan és kerékpárral
Megközelítés: Dunapataj felől gépkocsival vagy kerékpárral. A tanösvény kiinduló pontja az üdülőfaluban a Szittyó téren található.
Ifjúsági tábor: A Lepke Üdülő és Erdei iskolai Oktatóközpont a tanösvény közelében elhelyezkedő szálláshely. Erdei iskolai csoportjai, a táborban megszálló osztályok számára szakértő természetvédő vezetőket biztosít a tanösvény bejárásához.
Állomások:
1. Hogyan jött létre a tó?
2. Mitől bársonyos a tó vize?
3.Vízvédelem
4.”… fecseg a felszín, s hallgat a mély”
5. Vízi parányok
6. Vízi növények
7. Miért kedvelik a horgászok a tavat?
8. Úszóbajnokok és szigonyosok
9.Nádi énekkar
10. Fák, bokrok
11. Erdei lakótelep
12. A Várdomb
FORRÁS: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A Szelidi-tó és természeti környezete
Dunapataj Nagyközség Tanácsa 2/1987. (VII. 9.) tr. számú tanácsrendelete a Szelidi-tó használatának rendjéről és az idényjellegű strandfürdők üzemeléséről. Dunapataj
Khin Antal: A Szelidi-tó halászata. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964-ből.
Pastyik István: Szelid. Dunapataji Múzeum, 1962.
Dr. Tölgyesi István: Szelidi-tó Természetvédelmi Terület. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 282. szám. 1987.
Dr. Fogarasi László: A Szelidi-tó. In: Élet és Tudomány XXVIII. évf. 33. szám. 1973. VIII. 17.1545-1548. oldal
Dr. Donászy Ernő: A Szelidi-tó. In: Természettudományi Közlöny V. (XCIII.) évfolyam 4. szám 1962. április. 167-170.
http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1479
A Szelidi-tó és természeti környezete egyediséget és különlegességet képviselő védett természeti érték. Legfőbb értéke a vízösszetétele, amelyben egyedülálló Magyarországon. Ezentúl ebben a különleges vízben, illetve a víz környezetében kialakult természetvilág is országosan egyedivé teszi. Itt a természet és az ember különféle tevékenységei (horgászat, üdülés, turizmus) harmonikus kapcsolatban vannak egymás mellett. A Magyar Zarándokút által is érintett tó számos kulturális és természeti látnivalót is kínál környezetében.