Izsákon több évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek, ám a települést híressé, a „Sárfehér hazájává” tévő, tömegesen termelt helyi szőlő, alig másfél százados. 1875-től datálható a speciálisan izsáki fajta, a Sárfehér megjelenése, amelyet a hagyomány szerint az 1800-as évek utolsó harmadában, egy izsáki kadarka ültetvényben szelektált Szélesi József vincellér. Az új szőlő nevét a találékony izsáki gazdák, annak tulajdonságai alapján adták: fürtje fehér színű, nagy és nehéz, mint a sár, tehát Sárfehér. A fajta igen jó talajra talált az izsáki homokon, s virágzó szőlőtáblák alakultak ki belőle.
Az Izsáki Arany sárfehér hosszú tenyészidejű fajta. Általában október közepére érik be. (Manapság az éghajlat-változás miatt, nem ritkán már szeptember végére is beérik.) A Sárfehér fagyérzékenysége miatt sokáig úgy tartották, hogy csak úgynevezett gyalog, vagy alacsonyműveléssel termeszthető eredményesen. E művelésmód mellett a tőkéket ősszel beszántották, betakarták, így védve meg az alsó rügyeket a fagytól. Tavasszal kinyitottak, vagyis lehúzták a tőkékről a földet, majd a metszéssel megkezdődött az őszi szüretig és az újabb téli takarásig tartó művelési szezon. Újabban egyre többen termesztik kordos rendszerben is. A tapasztalat szerint termőegyensúlyban csak igen ritkán fagy el így is, s az e művelési mód mellett elérhető megtakarítás bőven fedezi az időnkénti elfagyás miatt szükséges új termőkarok nevelését.
Az Izsáki Arany sárfehér tőkéje igen erős, gyors fejlődésű és nagyon bőtermő. Vesszői erősek, vastag bütykökkel. Levele nagy, fehéren gyapjas, vállöble jellegzetesen „kancsó” alakú. Hímnős virágú, jól termékenyül. Fürtje nagy, vállas, tömött, vagy közepesen tömött. A bogyói világos sárgászöld színűek, középnagyok, vagy nagyok, kissé gömbölydedek, vastag héjúak, ropogósak, lédúsak, nehezen rothadnak. Talaj iránt nem igényes, de nagy terméseket csak tápdús jóvizgazdálkodású lepelhomokon ad, mint amilyen az izsáki homokos területek legtöbbje. Sovány homokon is termesztik, bár tőkéi nem olyan tartósak, a szárazságtól erősen szenvednek. Általában kevés cukrot termel, de ha meleg ősz van, s október közepénél korábban nem szüretelik, az átlagosan jellemző 16 cukorfok helyett akár 18 cukorfokot is elérhet.
Kellemesen jellegzetes aromás bora 10-11 térfogatszázalék körüli alkohol tartalommal, de értékes savainak köszönhetően, önálló gasztronómiai élménybornak, pezsgőalapbornak, vagy lágy borok háziasítására is kiválóan alkalmas. Az 1920-30-as években, majd az 1960-70-esévekben étkezési célra is felhasználták. A két világháború között például Németországba exportálták Goldtrauben (Aranyszőlő), más elnevezéssel Aranysaszla néven. De eljutott Ausztriába és Angliába is szintén, mint étkezési szőlő. A szüret megkezdése előtt, az úgynevezett „szőlőzés”-kor az érett, szép egészséges és laza fürtöket leszedték, ládákba csomagolták és ezeket szállították gyümölcsként, hazai és külföldi piacokra. Több tízezer mázsát, nem ritkán százezer mázsánál is többet szállítottak így belőle a piacokra évente. 1999-ben az Európai Uniós előírások miatt meg kellett változtatni az Izsáki sárfehér nevét, mivel helységnévhez kötött fajtanév nem szerepelhet hivatalosan az elnevezésben. 1999. december 13-án a fajta elnevezése, a kötelező eljárások lefolytatása után, Arany sárfehérre változott a hivatalos fajtajegyzékben. 2006-ban az Arany sárfehér bora megkapta a védett eredetű minősítést, Izsáki Arany Sárfehér bejegyzéssel. (11/2006.(II.3.) FVM rendelet). A 2006-tól forgalomba kerülő Védett eredetű Arany sárfehér borcímke mellett a palackon feltüntetésre kerül a „Védett Eredetű Bor” vagy „VEB” megjelölés. Használható a latin „Districtus Hungaricus Controllatus” vagy „DHC” megjelölés is. A védett eredetű bor szimbóluma a Sárfehér hazájában fellelhető gázlómadár, a fehér gólya, körülötte a felirat: „Districtus Hungaricus Controllatus Izsák”.
br> A szimbólum választás összefügg a térség talajvízszintjét is szabályozó Kolon-tó élővilágában megtalálható madarakkal. A tó vízszintje kedvezően befolyásolta az Arany sárfehér szőlő termesztésének elterjedését. Ez a szőlőfajta a sekély lepelhomokot a fényvisszatükrözésért a hőtárolásért, míg az alatta található gazdag öntéstalajt a tápanyag ellátásért, továbbá a Kolon-tó által szabályozott közeli talajvízszintet a „lábának vízbe lógatásáért” kedveli. Nem véletlen, hogy se az országban, se a világon máshol nem tudott elterjedni nagy felületen ezt a szőlőfajta.
Izsáki Arany sárfehér szőlő
Az Izsáki sárfehér szőlőkultúra múltja, jelene (1986) című helyi kiadványok
Izsáki Hírek
Izsáki Televízió
http://www.aranysarfeher.hu
Az Izsáki Arany Sárfehér eredetvédelmi rendszere az első az országban, amely nem csak a meghatározott termőhelyet, borvidéket tette eredetvédetté, hanem kimondottan, egy hungarikum fajtából készült bor, pezsgő garantált minőségét, értékesebb végtermék előállítását, forgalmazását teszi lehetővé. Ez által az eredetvédelmi rendszerben résztvevő és az elvárásokat teljesítő szőlőtermelők számára kiemelt értékesítési lehetőség, jövedelmező szőlőtermelés garanciája biztosítható. Mindezek alapján, noha helyi fajtáról van szó, országos szinten olyan értéket képvisel, mely alapján helye van a Megyei és a Magyar Értéktárban, nemzeti értékeink között.